in

Miért olyan kockázatos a Marsra szállás, mint bármely más bolygóra a naprendszerben?

Az elmúlt 50 évben több, mint fél tucat égitesten landolt sikeresen űreszköz. A Vénuszt, a Titánt, a Holdat  és még sok más égitestet sikerült meghódítania az embernek, de a Marson ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a mai napig a landolások csak a 40% -a volt sikeres a Vörös bolygón. 

A Mars bolygó viszonylag ártalmatlannak tűnik, ami a leszállást illeti. Nincs mérgező felhő, mint a Vénuszon és rengeteg sík területet találhatunk ahol, viszonylag stabilan lehet leszállni ellentétben mondjuk egy üstökössel. Egyetlen “apró” probléma okoz komoly fejtörést a mérnököknek és tudósoknak mégpedig a légkör.

A Marsra szállás csak elméletben egyszerű feladat 

A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé éppen ezért a landolásnál használt ejtőernyők kevésbé hatékonyak. Pontosabban tízszer kevésbé hatékonyan lassítják az űreszközt egy landolás során. 

Tegyük fel, hogy bárki ejtőernyőzhet a Marson és ugyanolyan méretű ejtőernyőt használ, mint a Földön. A Földön az ejtőernyősök kb. 20 km/h sebességgel érkeznek meg a földre, míg a Marson ugyanaz az ejtőernyős 200 km/h sebességgel csapódna a földbe. 

Ebben az esetben az egyedüli megoldás az ejtőernyő növelése lenne, amit a NASA szakemberei meg is tettek például a Curiosity Mars-járó landolásakor.

Az addigi legnagyobb szuperszonikus ejtőernyő segítette a tökéletes landolást 2012-ben.

Azonban még ez a megoldás sem tudta lelassítani az űreszközt a megfelelő landoláshoz. Hogy megtudjuk miért, térjünk vissza a fenti ejtőernyős példához. Ha ugyanolyan leszállási sebességre (20 km/h) akarna lassulni a Marson az űreszköz, mint a Földön, 10-szer szélesebb ejtőernyőre lenne szüksége.

A NASA Curiosity Mars-járója körülbelül tizenötször súlyosabb, mint egy átlagos ember. Ami azt jelenti, hogy ugyanilyen sebességre szeretnék lelassítani, még ennél is nagyobb ejtőernyőre lenne szükség. A valóságban a Curiosity ejtőernyője közel sem volt ehhez a mérethez. 21,5 m átmérőjű volt.

Miért nem volt nagyobb a Curiosity Mars-járó ejtőernyője? 

A válasz egyszerű. Minél nagyobb az ejtőernyő felülete, annál nagyobb az esélye, hogy szétszakadjon. A legnagyobb átmérőjű ejtőernyő, amelyet valaha készítettek és teszteltek 150 méter széles volt.

Jelenleg fizikailag lehetetlen elég nagy ejtőernyőt készíteni ahhoz, hogy egy űreszköz megfelelően landoljon a Marson. 

Miért kockázatos a Marsra szállás? 

A Marsra történő leszállás nagyon kockázatos, de akkor az űrügynökségek hogyan csinálják? Nagyon óvatosan.

Először az űreszközt a lehető legnagyobb ejtőernyővel szereli fel, hogy elősegítse a megfelelő lassulást. Ezután lassító rakétákkal oldja meg, hogy ne csapódjon a Vörös bolygó felszínébe az űreszköz.

Ugye nem hangzik olyan nehéz feladatnak? A valóságban viszont nagyon is az. Ha az ejtőernyő nem a megfelelő időben nyílik ki, vagy ha a rakéták nem a megfelelő magasságban lőnek ki, akkor a több milliárd dolláros kalandnak vége. 

Mi sem bizonyítja ezt jobban mint, hogy a mai napig csak három űrügynökség próbálta a Marsra küldeni az űreszköz: a NASA, az Európai Űrügynökség és az Orosz Űrügynökség. 

Minden vélemény számít:

A számológép használata – Ingyenes tudományos számológép online!

“A természet mindig utat tör magának”: Radioaktív sugárzást fogyasztó fekete gombák a Csernobili atomreaktorban