in

Mérföldkő a Hold feltárásában – Nyolc ország írja alá a NASA Artemis megállapodását!

©NASA

A NASA bejelentette, hogy nyolc ország aláírta az Artemis-egyezmény néven ismert nemzetközi megállapodást, amely a NASA által szabványosított holdkutatásra elkötelezett nemzetek széles és sokszínű koalícióját alkotja.

A NASA még májusban jelentette be az Artemis Egyezmény létrehozásának szándékát, miután az Egyesült Államok Külügyminisztériumával és a Nemzeti Űrtanáccsal együttműködve kidolgozta a Hold felfedezésének és feltárásának a szabálytervezetét. 

A dokumentum neve a NASA Artemis programjára utal, amely egy ambiciózus kezdeményezés, amelynek célja az első nő és a következő férfi Holdra küldése. 

A NASA reméli, hogy több országgal is együttműködik a programban és az ügynökség létrehozta az Artemis megállapodást annak biztosítása érdekében, hogy más nemzetek megállapodhassanak a robotok és az emberek holdfelszínre juttatásának legjobb gyakorlatában.

A NASA kiadta az egyezmény tervezetét más űrutazó országoknak és miután megkapta a hozzájárulásukat, az ügynökség elkészítette a végleges dokumentumot, amely olyan normákat tartalmaz, mint például a holdbányászat és a Hold felszínén zajló konfliktusok kezelése. 

A NASA sajtótájékoztatóján jelentették be az Artemis Egyezményt

©NASA

Jim Bridenstine, a NASA adminisztrátora szerint a fő cél az, hogy mindenki ugyanazon az oldalon legyen a holdkutatással kapcsolatban és a jövőbeli nemzetközi félreértéseket vagy konfliktusokat elkerüljük. 

“Ha az Artemis Egyezményre gondolunk, akkor megpróbálunk olyan viselkedési normákat kialakítani, amelyekhez minden nemzet hozzájárulhat” – mondta Bridenstine a bejelentést megelőző sajtótájékoztató során.

Az Egyesült Államokkal együtt aláírt hét nemzet a következő: Ausztrália, Kanada, Japán, Luxemburg, Olaszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Arab Emírségek. 

A NASA szerint beszélt más, az aláírás iránt érdeklődő országokkal is, de ez a hét nemzet a leggyorsabban tudta megvalósítani az ügynökségek közötti folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a NASA szerint több ország nagyon hamar – még az év vége előtt – aláírhatja az egyezményeket. 

“Ez az első bejelentés nagyon kezdetleges és még egyáltalán nincs vége annak a folyamatnak, hogy a nemzetek csatlakozzanak az egyezményhez” – mondta Mike Gold, a NASA nemzetközi és ügynökségek közötti kapcsolatok hivatalának megbízott munkatársa a tájékoztatón.

Az Oroszok és a Kínaiak nem rajonganak a NASA Artemis programjának!

A kezdeti listáról nem véletlenül hiányzik Oroszország, a NASA legnagyobb partnere az emberi űrkutatásban és űrrepülésekben a Nemzetközi Űrállomásra. 

Dmitrij Rogozin, az orosz űrprogram vezetője nagyon világossá tette, hogy nem rajong az egyetértésért vagy a NASA Artemis programjának. Amikor a NASA először bejelentette az egyezményeket, Rogozin egy holdi „invázióhoz” hasonlította azt. 

Rogozin éppen a héten beszélt arról a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus egyik előadásán, hogy az Artemis program „túlságosan USA-központú”.

A másik nagy űrhatalom, Kína is szintén hiányzik a listáról, bár a NASA-nak a kongresszus által elfogadott törvény miatt már régóta korlátozott az űrprojektek terén a Kínával való partnerség vagy közvetlen kapcsolatfelvétel. 

“A törvénynek meg kellene változnia ahhoz, hogy a NASA megközelítse Kínát” – mondja Bridenstine. “… a NASA készen áll” – folytatta. “De ezen a ponton csak nincs benne a politikai pakliba és mi a NASA-nál mindig betartjuk a törvényt.”

1967-ben már aláírtak egy hasonló szerződést az országok

Jóval az Artemis-egyezmény megalkotása előtt a világ országai már aláírtak egy jelentős nemzetközi megállapodást, amely az űr felfedezésének módjára összpontosított. 

A világűr-szerződés (Outer Space Treaty) néven ismert megállapodás 1967-ben lépett hatályba és megállapította, hogy az űrkutatásnak békés gyakorlatnak kell lennie. 

Azt is kijelentette többek között, hogy az országoknak nem szabad tömegpusztító fegyvereket elhelyezniük az űrben és hogy a nemzetek nem tarthatnak igényt más világokra.

A Világűrről szóló szerződés azonban meglehetősen homályos, ami azt jelenti, hogy sokféle értelmezési lehetőség van a különféle záradékok vonatkozásában. 

Az Artemis megállapodás célja, hogy egy kicsivel több rálátást nyújtson arról, hogy az Egyesült Államok miként akarja felfedezni a Holdat anélkül, hogy át kellene mennie a lassú szerződésalkotási folyamaton. 

Mi a NASA Artemis egyezmény lényege?

©NASA

Az egyik nagy dolog, amit a NASA világossá akart tenni az egyezményekben, az az, hogy az országok birtokolhatják és felhasználhatják a Holdból származó forrásokat. 

Az Artemis program részeként a NASA reméli, hogy kinyerik a holdi anyagokat, például a Hold szennyeződéseit vagy a vizet, amelyről azt gondolják, hogy a holdkráterek árnyékában lapul meg. 

Az 1967-es Világűr Szerződés megtiltja a nemzeteknek, hogy igényt tartsanak egy másik égitestre, de az Egyesült Államok politikája az, hogy az országok és a vállalatok birtokolhatják a más világokból kinyert anyagokat. 

“A világűrről szóló szerződés II. Cikkelye szerint nem lehet a Holdat a nemzeti szuverenitásnak tulajdonítani” – mondta Bridenstine.

„Ezzel teljes mértékben egyetértünk. Hiszünk abban is, hogy akárcsak az óceánból kinyert erőforrásoknál is, nem azt jelenti, hogy az óceán tulajdonosa az aki kibányássza vagy kinyeri az anyagokat.”

Ez egy olyan értelmezése a világűrről szóló szerződésnek, amelyben nem mindenki tud egyetérteni. 

Az egyezmény más dolgokat is felvázolnak, például a „biztonsági zónákat” – azokat a területeket, ahol a Holdon dolgoznak és ahol más országok nem avatkozhatnak be. 

Az egyezmény egy másik témája az interoperabilitás gondolata – azaz, hogy a különböző országokból származó űrhajókat úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a világ minden tájáról származó nemzetek hardverével működjenek együtt. 

Ebben azonban olyan országok is megállapodhatnak, amelyek még nem írták alá az egyezményeket. Például az orosz Rogozin felszólította a NASA-t, hogy úgy tervezze meg az egyik fő Artemis elemét – a Hold körül keringő űrállomást, amely a Gateway kapta -, hogy a jövőbeli orosz járművek kiköthessenek az űrállomásra.

Végül is az Artemis-megállapodások még mindig csak iránymutatások, meghatározott végrehajtási mechanizmusok nélkül. 

Nincsenek valódi következményei, ha egy ország aláírja a megállapodást és megsérti az egyik rendelkezést. Bridenstine azonban reméli, hogy más nemzetek bevonása elegendő lenne annak biztosításához, hogy az országok az egyezményeknek megfelelően viselkedjenek. 

“Úgy gondolom, hogy nagy nyomás nehezedhet azokra az országokra, amelyek úgy döntenek, hogy részt vesznek az Artemis programban, de aztán nem tartják be a szabályokat” – mondta.

Minden vélemény számít:

Az Apple bemutatta az iPhone 12-t OLED képernyővel és 5G sebességgel!

Hogyan kocogj: Zenével vagy csöndes magányban?