Egyes emberek a jövőbe látnak? 7 kísértetiesen pontos technológiai előrejelzés a múltból

Se szeri, se száma azoknak a múltbéli tudományos-fantasztikus felvetéseknek, amik jelenünk technológiai fejlettségét boncolgatják. Ezen teóriák némelyike annyira telibe talált, hogy néha felkapjuk a fejünket: ezek az emberek a jövőbe láttak? Nézzünk ezekből egy csokorra valót.

1. Nukleáris fegyverkezési verseny és a hidegháború

Robert A. Heinlein amerikai sci-fi írónak 1941-ben jelent meg egy rövid novellája (Solution Unsatisfactory), melyben az Egyesült Államok a világon elsőként nukleáris fegyvert fejleszt ki. A roppant erejű bomba az országot vezető szuperhatalommá emeli, a világban pedig nukleáris fegyverkezési verseny indul.

Tekintettel arra, hogy az atombomba 1941-ben csak spekuláció volt, sőt, az USA még nem is csatlakozott a II. világháborúban hadat viselő országok közé, Heinlein előrejelzése hátborzongató.

2. Tablet

Arthur C. Clarke egyik legismertebb műve a 2001: Űrodüsszeia. Kevésbé ismert, de a regény és a belőle készült film forgatókönyve párhuzamosan készült: Clarke és Stanley Kubrick rendező folyamatosan egyeztetett és ötletelt egymással az alkotói munka során. A film végül 1968-ban került bemutatásra.

Nehéz megmondani, hogy melyikük fejéből pattant ki, mindenesetre a regényben említésre kerül egy Newspad nevű, téglalap alakú, boríték nagyságú szerkezet, amin az újságok elektronikus formátumban olvashatók.

3. A Mars holdjai

Jonathan Swift 1735-ben a Gulliver utazásai című regényében ír a Mars bolygóról, illetve annak két holdjáról. Mi ebben a kísérteties? A két holdat, azaz a Phoboszt és a Deimoszt csak a regény megírása után 142 évvel később, 1877-ben fedezte fel Asaph Hall csillagász.

4. Szervátültetés

Az 1860-as években Robert Boyle kémikus – a modern kémia atyja –, személyes naplójában arról értekezett, hogy a betegségek leküzdésére az optimális megoldás az emberi szervek átültetése lenne. Boyle a folyamatot transzplantációnak nevezte. Félelmetes, nem igaz?

5. Atommeghajtású tengeralattjáró

Jules Verne 1870-ben megjelent, Húszezer mérföld a tenger alatt című regényében Nemo kapitány tengeralattjáróját egy különleges energia táplálja. A Nautilus motorját ez a speciális anyag hajtja, melynek segítségével a tengeralattjáró nagy távolságok megtételére képes.

Az atommeghajtású tengeralattjárót csak 90 évvel a regény megjelenése után találták fel az amerikaiak.

6. Periódusos rendszer, az elemek előrejelzése

1863-ban, amikor még csak 18 kémiai elem volt ismert, egy orosz tudós, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev további 40 elem létezését vetítette előre. A tudós létrehozott egy táblázatot, melybe a nem ismert elemeket tulajdonságaik alapján rangsorolta.

Mengyelejev gyakorlatilag a táblázat üres helyeit töltötte ki, ami páratlan tudományos bátorságnak számított a maga korában. Az általa megjósolt elemeket csak évekkel, évtizedekkel később fedezték fel.

7. Mobiltelefonok és az internet

1900-ban a Home Journal folyóiratban megjelent egy cikk, amit egy ambiciózus mérnök, John Elfreth Watkins Jr. jegyzett. A Mi történhet a következő száz évben címmel megjelent írás rengeteg teóriát felállít a jövőre nézve, melyek némelyike meglepően pontosnak bizonyult.

Watkins így ír: A vezetéknélküli telefon és távíró áramkörök lefedik az egész világot. Az Atlanti-óceán közepén utazó férj képes lesz beszélgetni a chicagói budoárjában szépítkező feleségével.

A vezeték nélküli telefon említése egyértelmű. Az egész világot lefedő távíró áramkör pedig nem lehet más, mint az internet.

 

Minden vélemény számít:

A szerkesztő ajánlata:

Vélemény, hozzászólás?