50 éve történt: idén van a holdra szállás fél évszázados fordulója

2019. július 20-án ünnepeljük a holdra szállás 50. évfordulóját. Ez a neves évforduló a tudományos világ érdeklődését is beindította: pezsgő kutatómunkák zajlanak égi kísérőnk feltérképezése körül.

Csak ebben az évben a kínaiak szondát küldtek a Hold túloldalára, India holdjármű fejlesztésén dolgozik, Izrael pedig folytatja nemrégiben kudarcba fulladt felszínre szállási kísérletét. Mindeközben a NASA bejelentette, hogy 2024-ig űrhajósokat küld a Hold déli sarkára.

Míg ezek a missziók arra törekszenek, hogy a Holddal kapcsolatos ismereteinket gyarapítsuk, mi most egy alapvető kérdést feszegetünk. Mi a szerepe legközelebbi kozmikus szomszédunknak, és mi történne, ha egyik pillanatról a másikra eltűnne a fejünk felől?

Hogyan született a Hold?

Mielőtt temetni kezdenénk minden romantikus regény központi elemét, beszéljünk egy kicsit a születéséről, mert az azzal kapcsolatos elképzelések megérdemelnek néhány mondatot. A korabeli elképzelések szerint 3 teória is létezett holdunk kialakulására. Ezek közül hol az egyik, hol a másik számított erősebbnek, mindenesetre a feltevések elég sokáig tartották magukat.

  1. A Föld valamilyen kozmikus esemény hatására széthasadt, a belőle leszakadó darabból pedig kialakult a ma is ismert Hold.
  2. Bolygónk, illetve a Hold együtt születtek, így égi kísérőnk Földünk kistestvére.
  3. A Föld gravitációs ereje befogott egy éppen arra császkáló nagyobb meteoritot, amiből milliárd évek során kialakult a Hold.

Tudományos ismereteink bővülésének köszönhetően néhány évtizede merőben új elmélet született kozmikus kísérőnk kialakulására. Eszerint a Föld megszületése után nem sokkal egy hozzávetőleg Mars méretű bolygó (Theia) csapódhatott belénk. Az ütközés nyomán nagy mennyiségű anyag szakadt ki a Földből, ami a gravitáció hatására összeolvadt, majd keringeni kezdett körülöttünk. A tudósok számítása szerint az ekképp megszületett új égitest akkor még 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint manapság.

Milyen hatással van ránk a Hold? Mi történne, ha eltűnne?

Általános iskolás tananyag, hogy az árapályjelenség a Hold gravitációs vonzása révén alakul ki. (Kis mértékben amúgy a Nap is felelős érte.) Az apály-dagály szakaszos változása az idők során a Föld tengelyforgási idejét a jelenleg tapasztalt 24 órára lassította. Tudósok szerint valószínűsíthető, hogy a jelenség nélkül még mindig az Ősföld állapotára jellemző forgási érték lenne az uralkodó, ahol a napok 4-6 órásak voltak.

Egyes elméletek szerint, ha nem lenne Hold, az emberiség sem alakulhatott volna ki. Egészen pontosan a szárazföldi élővilág nem jöhetett volna létre. A már említett árapályjelenség következtében a visszahúzódó vizek tápanyagban gazdag hordalékkal látták el a tengerek és óceánok partjait. Az élelemért folytatott harc következtében a vízi élőlények mindinkább rászorultak élőhelyük hosszabb-rövidebb ideig történő elhagyására.

Ám a viszonylag állandó földi hőmérsékletet is a szomszédos égitestnek köszönhetjük. A Hold ugyanis stabilan tartja a Föld forgástengelyét, meggátolva ezzel a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulását, és előidézve az évszakok váltakozását. Ha tehát legközelebb felnézel kísérőnkre, a Holdra, jusson eszedbe: ha nem lenne, talán te sem lennél itt.

A Hold hiánya azonban nem kizárólag gondolatkísérlet. A csillagászok felismerték, hogy az égitest évente 3,8 cm-rel távolodik tőlünk. Ez azt jelenti: a nagyon távoli jövőben olyan messze kerül tőlünk, hogy jótékony hatását már nem fogja tudni kifejteni a Földre.

Minden vélemény számít:

A szerkesztő ajánlata:

Vélemény, hozzászólás?