5 történelmi érdekesség Csernobillal kapcsolatban, amiről garantáltan még nem hallottál

Valószínűleg nincs ember idehaza, aki ne ismerné az HBO saját készítésű sorozatát, a Csernobilt. Az 5 részes minisorozat egyöntetű sikert aratott a nézők és a kritikusok körében, így nem túlzó az IMDB 9,6-os értékelése sem.

Sajnos személyes érintettség miatt mi tökéletesen tudjuk, hogy az atomkatasztrófát emberi és technológiai hibák okozták. Az atomreaktor felrobbant, az elszabaduló radioaktív anyag beterítette szinte egész Európát. Az alábbiakban következzen 5 történelmi érdekesség Csernobilról, melyek segítségével még jobban megérthetjük a történteket.

1. Hirosimához volt hasonló a robbanás

1986. április 26-án, azaz a robbanás napján a csernobili reaktor közelében hozzávetőleg 30.000 ember tartózkodott. A sugárzásnak kitett személyeket átlagosan 45 rem (a sugárterhelés mértékegysége) nagyságú hatás érte. Ez hozzávetőleg megegyezik azzal az átlagos értékkel, ami a Hirosimára ledobott atombomba következtében érte a helyieket.

A dolog innen válik érdekessé. Az egyes szervezetek, és az azokat képviselő szakemberek ugyanis homlokegyenest mást állítanak a sugárdózis káros hatásairól. Richard Muller, a kaliforniai Berkeley Egyetem fizika tanára azt állítja, hogy a 45 rem nem elegendő a sugárbetegség kialakulásához, és mindössze 1,8%-kal emeli a rák kockázatát.

Ezzel szemben az ENSZ adataiból dolgozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2006-ban úgy becsülte, hogy az összesített sugárterhelés hozzávetőleg 10 millió rem volt, ami 4000 rákos megbetegedéshez vezetett.

2. A legnagyobb intenzitás egy-két hétig tartott

A kezdeti robbanás, és az azt követő radioaktív anyag kiáramlás felfoghatatlan mértékű volt. Nem mintha nem lett volna elég, de a legintenzívebb sugárzás egy-két hét alatt lezajlott. A nukleáris robbanást úgy képzeld el, mint amikor egy bomba robban: a törmelékek körben kifelé repülnek, majd lehullnak.

A gond az észak-északkeleti szél volt, amely a levegőbe került radioaktív részecskéket először Skandináv területre vitte, majd irányt váltva beterítette egész Európát.

3. Rengeteg tűzoltó vesztette életét

A robbanás nem csak sugárzással járt, de tüzet is keltett az erőműben. Az oltásra érkező tűzoltók szervezete közvetlenül volt kitéve a katasztrófa utáni legintenzívebb sugárzásnak. A sorozatban kitűnően szemléltetésre került: egyes tűzoltók hányni kezdtek a munkálatok közben. Miért?

A test lázasan dolgozni kezdett a sugárzás okozta károk helyreállításában, míg más, éppen nem fontos tevékenységek, mint például az emésztés háttérbe szorultak. Azért, hogy a szervezet maximális energiaráfordítással tudjon a sugárzási károk leküzdésére koncentrálni, a béltartalmat kiürítette.

4. Nem létezett védőépület

A csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben nem történhet baleset. Erre maga a neve a garancia – vélték az egykori szovjet döntéshozók.

Ezért a nukleáris reaktor köré nem is került semmiféle védőépület, vasbeton kupola, ami egy esetleges katasztrófa során megakadályozná, hogy a radioaktív hasadási anyagok a levegőbe kerüljenek.

5. A területet visszahódította a vadvilág

Az atomkatasztrófa után Csernobilt és a közeli településeket kiürítették: a lakosoknak el kellett hagyniuk otthonaikat.

Egy 2015-ben készült tanulmány szerint a kiürítési övezetben a jávor- és gímszarvasok, az őzek, vaddisznók és farkasok száma eléri a természetvédelmi területeken, azaz az ember által nem háborgatott populációkban élő egyedek számát. Ez persze nem azt jelenti, hogy a sugárzás jót tesz az állatoknak, sőt! Mind a mai napig számos mutáció figyelhető meg rajtuk.

 

Minden vélemény számít:

A szerkesztő ajánlata:

Vélemény, hozzászólás?