Stonehenge titkai

A Stonehenge egy kőtömbökből és földsáncokból álló őskori építmény. Megépítése három szakaszra osztható. Rengeteg legende, feltevés és mende-monda született a furcsán elhelyezett kövekkel kapcsolatban. Maga az építkezés valószínű, hogy több száz évig is eltartott.

A Stonehenge-et körbejáró elméletek jelentős része az 1900-as években indultak el. Az emberik egy része úgy gondolja, hogy a köveket földönkívüliek hordták össze. Más elméletek szerint pedig a hadban álló törzsek csoportját szimbolizálja a különös és misztikus építmény. A pontos igazságot nem ismerjük, viszont az biztos, hogy rendkívül különös kisugárzású hely. 1986-ban az UNESCO világörökségnek kiáltotta ki a Stonehenge-et és a körülötte megtalálható régészeti lelőhelyeket is. Ezek között van az Avebury, a Silbury Hill, a Kenneth Avenue és a Windmill Hill is.
Avebury a neolit korból származik, emellett Európa egyik legnagyobb területű történelmi helye. A Silbury Hill egy közel 40 méteres, emberalkotta, dombszerű létesítmény. A Kenneth Avenue egy kőburkolásos sírjárat, mely két és fél kilométer hosszú. A Windmill Hill egy szintén neolitkori árok- és falrendszer. Jelentős, mivel elneveztek róla egy régészeti korszakot.

A Stonehenge építése feltételezhetően időszámításunk előtt 2400 és 2200 között kezdődhetett. Az építmény legnagyobb elemei kilenc méter magasak és körülbelül 25 tonna nehezek. A legújabb feltételezések szerint a Stonehenge azért lett megépítve, hogy segítségével egyesíteni lehessen a Britanniában élő népeket. Érdekesség, hogy az első tumányos alapokat követő vizsgálatok után, Charles Darwin, az híres természettudós úgy vélte, hogy a földigiliszták a hibásak azért, hogy a kövek süllyednek.  Régen, 1977-ben akár meg is mászhattuk a köveket, viszont mára sokkal jobban őrzik őket és nem szabad még megérinteni sem a hatalmas és misztikus köveket.

Leave a Reply